Háromszáz esztendővel ezelőtt: 1722. július 23-án írták alá Szarvas betelepítési dokumentumát. Ez a dátum 2002 óta Szarvas város napja. Az évforduló ünnepére a Tessedik Sámuel Múzeum egy időszaki helytörténeti kiállítással tiszteleg.

A kiállításon a mai település elődjének tekinthető Szarvas történetét mutatjuk be az avarok korától egészen napjainkig. Az anyag összeállításakor két fő szempontot tartottuk szem előtt: egyrészt hangsúlyosan szerepeltettük a város történetében a földrajzi tényezők – különösen a Hármas-Körös, az itt áthaladó utak és a rév – szerepét; másrészt törekedtünk arra, hogy nagyrészt új eredményeket mutassunk be. Az utóbbi években kerültek múzeumunkba a kiállított avar és honfoglalás kori leletek, illetve a Szarvas határában – Bánréve, Halásztelek és Káka területén – előkerült tárgyak. Sikerült egy új: Zimány nevű Árpád-kori települést is azonosítanunk a város határában, illetve bemutatjuk, hogy a híres bánrévi átkelő, valójában az Arborétum környékén lehetett.

Igazi kuriózum a 2020-ban múzeumunkba került úrvölgyi pohár, mely az első betelepülőkkel érkezhetett Szarvasra. Az alján olyan szöveg található, melyet Bél Mátyás jegyzett le 1716-ban a Zólyom megyei úrvölgyi bányában, ahol a legenda szerint a vas tárgyak rézzé változtak. A bemutatott első világháborús emlékek is újdonságnak számítanak: 2022-ben jutottak a Tessedik Sámuel Múzeumba.